





Metanoia Artopédia (Szeged)
ÉN TÖKÉLETES VAGYOK – tudattalan történet
Rendező: Perovics Zoltán
A helyszín a mulasztás bolygója, ahol a mérgek sokszínű, hipnotikus kín-állatát az emberi faj üres mutációi táplálják. Ahol a látszólag passzív semlegesség rendre magához vonzza, és aktivizálja is a mérgeket. Ahol a mai ember mérgekhez fűződő kaotikus kapcsolatában azoktól már nem is különbözteti meg magát. Ahol az ellenmérget sem gyógyszerének, hanem ellenségének tekinti.
Az idő elközelgett, hogy a „civilizált barbárság” betörésének vége-hosszát belássuk, azonban az ellenméreg mégsem mondja azt, hogy: Der Handkuss! / Kisti Hand!
Irány a Mars! Erre a hangra hangolódni, mindenféle különleges extázis-technika nélkül lehet. A tudattalan finálé garantált, az élő természet a létezés egészére minden pillanatban igent mond. A Föld nevű bolygón felgyülemlett, megtisztíthatatlan, lebonthatatlan méreganyagokat az antarktiszi jégtakarók, és gleccserek olvadásával gondosan összehangolva éppen ez az igent mondás rázza le magáról. A monumentális méregtelenítőkúra vakító árnyait az Artopéd Vizuális Rádió élőben közvetíti.
Az előadás Friedrich Nietzsche és Hamvas Béla írásai, archív és jelenkori dokumentumok, hanganyagok, újságcikkek, statisztikák felhasználásával készült.
Perovics Zoltán: Haszontalan szövegek gyűjteménye [részlet]
Az 1990-ben alapított Metanoia Artopédia a színházi társadalmon kívülálló színházakhoz képest is kívülálló, semmilyen értelemben nem praktikus, sem nem kifizetődő. Ebben az artopéd szabadságban vállalja azt a tartalmi és formai építkezést/perfekcionizmust, amely időigényes és kockázatos ugyan, de ez adja a kísérletezés/felfedezés egyedüli lehetőségét. Nyomorúságosan termékeny külső/belső ingamozgás ez a jelenvalóság, az ismeretlen és a képzelet egybegyújtó centrumában. Az Artopédlandiában foganó katarzispont létezésünk teljességéért ragyog, ha valóban kihordjuk, ellenkező esetben ott az áramvonalas, praktikus koraszülött, a halott és divatos középszer. Ma mindenütt ez van.
„Pero (Perovics Zoltán) színháza a rend színháza, ahol a tárgyak és a fények, a szövegek és a szereplők egymásra felelnek; mint egy régi jó svájci óramű. Ez az ember a színház megszállottja. Ennek az embernek látomásai vannak, ez az ember a látomásait lepkehálóval elcsípi és vasba önti, fénybe, 220 voltba, emeltyűkbe, hogy visszaadja őket a szellemvilágnak. Megszállott. Van Gogh, Artaud… kasztjából.” Halász Péter
Közreműködők:
Erdély Perovics Andrea, Wolf Márk, Jerkus Koppány, Krasznahorkai Ágnes, Varga Szűcs Dóra, Kovács Vecei Sára, Tóth Péter Zoltán, Perovics Zoltán
Hangfelvételről közreműködik: Czeglédi András
Ruhák: Csúri Anna
Figurák: Kiss Attila Etele
Hangkeverés: Lengyel Zoltán
Hangtechnika: Virágh Máté
Rendezőasszisztens, szerkesztés: Erdély Perovics Andrea
Írta, látvány: Perovics Zoltán
Támogatók: EMMI, Grand Café, Patyolat // PRÓBAüzem
85’
metanoiaartopedia.hu
2016. november 15., kedd – 20:00 Kosztolányi Dezső Színház
Fotó: Török Erika és Szőke Dániel Bogdán
Szabadka, 2016. november 13-20.
Subotica, 13-20. novembar 2016.
« Jan | ![]() ![]() |
Mar » |
M | T | W | T | F | S | S |
---|---|---|---|---|---|---|
1 | 2 | 3 | ||||
4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
25 | 26 | 27 | 28 | EC |